Felnőttek, felnőttek,

Nem tudjátok milyen az élet.

A tinédzser, tinédzser

Évek megszépültek

Már nem tűnnek olyan mélynek.

Pedig azok a sebek, sebek

El nem tűnhettek.

De ti már csak nevettek, nevettek,

Semmi extra, túléltétek,

Ti már csak a szabadságnak éltek.

De ne feledjétek,

Tinédzserek mindig lesznek-lesznek

Ők megélik amit ti már nem is mertek,

De nekik frissek lesznek a sebek,

És nem segít ha Csak nevettek.

verzekcsendbenelek:

verzekcsendbenelek:

ultra-ertektelenmindenkiszamara:

S egy idő után, már nem beszélsz, mert félsz, hogy rosszat mondassz…

hiaanyod-lenyomata:

“Sokszor rosszul esik, de inkább nem szólok.”

—

panikroham:

“Nem tudom ezt az egészet hova tenni. Neharagudj.”

— (via szilagyievelin69)

molnartomika:

Te minden fájdalmat megérsz Nekem.

molnartomika

verzekcsendbenelek:

szeretek-rohogni:

“Nem kéne a szerelemnek ilyen nehéznek lennie”

Sarah Pinborough